Az ég bútorai
Hernádi Gyula író emlékezete
Stúdióvendég: Borbély László író, szerkesztő
Szerkesztő: Liptay Katalin
100 éve született Hernádi Gyula Kossuth-díjas prózaíró, költő, drámaszerző, a Jancsó-filmek forgatókönyvírója. Az abszurd és a groteszk mestere, meghökkentő fordulatai, történetmesélésének egyedi módja kiemelte írótársai közül. Jó barátja és a Lyukasóra folyóiratban szerkesztő kollégája volt Gyurkovics Tibor, akivel úgy játszottak életet és halált, mint a század elején Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső. Sokoldalú tehetség volt, de a nagyközönség leginkább a Jancsó filmek alkotótársaként, forgatókönyvírójaként ismeri. Az Oldás és kötéstől az Allegro Barbaro-ig számos világsikert elérő filmben dolgoztak együtt. Istenkereső, szeretetelvű emberként szívesen fogadta barátságába a fiatalokat. Emlékező beszélgetőtársam is a tanítványa, pártfogoltja volt, amiért a mai napig hálás.
páros év, évközi idő 21. hét, szerda
** Mt 23,27-32 **
Felolvassa: Varga László
Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert hasonlítotok a meszelt sírokhoz, amelyek kívülről szépnek látszanak, de belül tele vannak a holtak csontjaival és mindenféle tisztátalansággal. Így ti is kívülről ugyan igaznak látszotok az emberek előtt, de belül tele vagytok képmutatással és törvényszegéssel. Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert síremlékeket építetek a prófétáknak, és feldíszítitek az igazak sírjait, s azt mondjátok: ,,Ha atyáink napjaiban éltünk volna, nem lettünk volna bűntársaik a próféták vérében.'' De ti magatok tanúsítjátok, hogy fiai vagytok azoknak, akik a prófétákat megölték. Ti is betöltitek atyáitok mértékét!
Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.
páros év, évközi idő 21. hét, szerda
** Mt 23,27-32 **
Felolvassa: Varga László
Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert hasonlítotok a meszelt sírokhoz, amelyek kívülről szépnek látszanak, de belül tele vannak a holtak csontjaival és mindenféle tisztátalansággal. Így ti is kívülről ugyan igaznak látszotok az emberek előtt, de belül tele vagytok képmutatással és törvényszegéssel. Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert síremlékeket építetek a prófétáknak, és feldíszítitek az igazak sírjait, s azt mondjátok: ,,Ha atyáink napjaiban éltünk volna, nem lettünk volna bűntársaik a próféták vérében.'' De ti magatok tanúsítjátok, hogy fiai vagytok azoknak, akik a prófétákat megölték. Ti is betöltitek atyáitok mértékét!
Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.
Gróh János (1923-2007) festőművész, művészeti író, a BME Rajz és Formaismereti Tanszékének docense, 1948-ban lezárt tanulmánya Csontváryról a megírását követően nem jelenhetett meg, a szerző hagyatékában, kéziratban maradt fenn.
Gróh Gáspár Pethő Sándor-díjas irodalomtörténész, kritikus, esszé- és közíróval, a Magyar Szemle Füzetek sorozatban a közelmúltban megjelent tanulmány szerkesztőjével, édesapja, Gróh János Csontváry-tanulmányáról beszélgetünk.
A kötet Egy festő tisztelgése - Gróh János Csontváry-tanulmánya című bevezetőjében Gróh Gáspár többek között ezt írja: "Édesapám, Gróh János 1948-ban kapta meg diplomáját a Képzőművészeti Főiskolán, mestere Szőnyi István volt. A politikai fordulat meghatározta az akkor végzett fiatalok esélyeit: nemcsak megélhetésüket, hanem az általuk követendő esztétikai normákat is. Apám előtt ezzel gyakorlatilag bezárult a művészpálya lehetősége, a család anyagilag nem tudta segíteni...E rendkívül nehéz időszak előtt, legkésőbb 1948-ban írta kéziratban maradt tanulmányát Csontváryról, a letisztázott gépirat ebből az évből való. A szöveg nyilvánvalóvá teszi, hogy Csontváry képei lenyűgözték: az életmű titkai egész életében foglalkoztatták..."
(fotó: https://mmakademia.hu)
páros év, évközi idő 21. hét, szerda
** Mt 23,27-32 **
Felolvassa: Varga László
Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert hasonlítotok a meszelt sírokhoz, amelyek kívülről szépnek látszanak, de belül tele vannak a holtak csontjaival és mindenféle tisztátalansággal. Így ti is kívülről ugyan igaznak látszotok az emberek előtt, de belül tele vagytok képmutatással és törvényszegéssel. Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert síremlékeket építetek a prófétáknak, és feldíszítitek az igazak sírjait, s azt mondjátok: ,,Ha atyáink napjaiban éltünk volna, nem lettünk volna bűntársaik a próféták vérében.'' De ti magatok tanúsítjátok, hogy fiai vagytok azoknak, akik a prófétákat megölték. Ti is betöltitek atyáitok mértékét!
Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.
Gróh János (1923-2007) festőművész, művészeti író, a BME Rajz és Formaismereti Tanszékének docense, 1948-ban lezárt tanulmánya Csontváryról a megírását követően nem jelenhetett meg, a szerző hagyatékában, kéziratban maradt fenn.
Gróh Gáspár Pethő Sándor-díjas irodalomtörténész, kritikus, esszé- és közíróval, a Magyar Szemle Füzetek sorozatban a közelmúltban megjelent tanulmány szerkesztőjével, édesapja, Gróh János Csontváry-tanulmányáról beszélgetünk.
A kötet Egy festő tisztelgése - Gróh János Csontváry-tanulmánya című bevezetőjében Gróh Gáspár többek között ezt írja: "Édesapám, Gróh János 1948-ban kapta meg diplomáját a Képzőművészeti Főiskolán, mestere Szőnyi István volt. A politikai fordulat meghatározta az akkor végzett fiatalok esélyeit: nemcsak megélhetésüket, hanem az általuk követendő esztétikai normákat is. Apám előtt ezzel gyakorlatilag bezárult a művészpálya lehetősége, a család anyagilag nem tudta segíteni...E rendkívül nehéz időszak előtt, legkésőbb 1948-ban írta kéziratban maradt tanulmányát Csontváryról, a letisztázott gépirat ebből az évből való. A szöveg nyilvánvalóvá teszi, hogy Csontváry képei lenyűgözték: az életmű titkai egész életében foglalkoztatták..."
(fotó: https://mmakademia.hu)
