Műsorújság

Az idei év tragikus történelmi eseményre emlékeztet minket, ugyanis augusztus 29-én lesz a mohácsi vész 500. évfordulója. Műsorunk hősének, a Bakonyi Poroszkálók kapitányának, dr. Csepin Péternek és csapatának természetesen ott a helye. Tomori Pál lovasságát jelenítik majd meg az ünnepélyes megemlékezésen, amelynek a pécsi Janus Pannonius Múzeum lesz a főrendezője.

- A török hódoltság utáni magyar újjászületés legnagyobb hatású veszprémi püspökének az életművét, s benne az általa létrehívott rokokó palota történetét tárja elénk Mennyei ügyek címmel a Sümegi Püspöki Palota állandó kiállítása. Padányi Biró Márton veszprémi püspök és egyben főispán XVIII. századi kitartó katolikus hitvédelme, a szó szoros és átvitt értelemben vett egyházépítése a mai napig érezteti a hatását; többek közt körülbelül kétszáz templomot emeltetett vagy újított meg. Életrajzát kései utóda, Mindszenty bíboros még Pehm József néven, zalaegerszegi plébánosként írta meg. Az öt éve felújított, állami tulajdonban múzeumként működő sümegi intézményben Sümegi Kata tárlatvezetőt kértük mikrofon elé. Képünkön az épület Szent Márton kápolnája, kép forrása: sumegipalota.hu - Kultúrmorzsák rovatunkban ezúttal is a közeljövő kulturális programkínálatából adunk hírválogatást. - Műsorunkban rádiónk két új meséjére is szeretnék felhívni a figyelmüket. Augusztus 20-án tűzzük műsorra a Varázsdoboz adásában Jezsó Ákos Árokparti mesék című kötetének két történetét. A csallóközi gyökerű családban, de már Budapesten született kortárs szerzőt, aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett tanári diplomát, leginkább történelmi írásai révén ismerhetjük. Jelesül a felvidéki magyar családok XX. századi történetét feldolgozó trilógia szerzőjeként – csak emlékeztetésül e három könyv címe: Megyek túlra; Mécses a ködben; Éjfélre kialszanak a lángok. Ugyanakkor Jezsó Ákos meseíróként kevésbé ismert, pedig a jelenlegi lakhelye környékén – a monori árokparton játszódó írásai azoknak a gyerekeknek is könnyen lekötik a figyelmüket, akik nem ismerik e vidéket. A kötet gazdag felhozatalából tehát mi most két mesét dolgoztunk fel Szent István király ünnepére, A kis manó és Szent István, illetve a Tűzijáték címűt, utóbbiból hallhatnak itt egy részletet. Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Gyermekkorában sok sportot kipróbált, cselgáncsedző édesapja révén viszont szinte borítékolható volt, hogy ő is a küzdősportok világában köt ki. Végül választott sportága, a taekwondo immár 47 éve képezi az élete szerves részét, amelyben versenyzőként egészen világbajnoki ezüstéremig jutott, az elmúlt évtizedekben pedig edzőként elévülhetetlen szerepet játszott a hazai utánpótlás-nevelésben. Sobotkáné Fábián Éva, az 1990 óta működő Tájfun SE egyik alapítója és vezetőedzője az idei évben vehette át elsőként az Engrich Mariann-díjat a magyar taekwondo közösségéért végzett áldozatos munkájáért, amely során számos sikeres versenyző és későbbi edző pallérozódott a kezei alatt. A testnevelő tanárként is dolgozó szakemberrel saját pályája mellett arról is beszélgetünk, miért népszerű manapság a taekwondo hazánkban, mi változott és mi maradt meg a sportágban az évtizedek alatt, illetve hogyan néz ki annak virtuálisan űzött újszerű és bizarr formája. Kép forrása: Magyar Taekwondo Szövetség

Nagyboldogasszony ünnepe alkalmából műsorunkban ezúttal Varga Ottóné Magdikával beszélget az adás szerkesztője Farkas Erzsébet. A riportból többek között az is kiderül, hogy Magdika készíti már évtizedek óta a Mátraverebély Szentkúti Szűzanya szobor különlegesen szép ruháit.

Mert hasonló a mennyek országa a házigazdához, aki korán reggel kiment munkásokat fogadni a szőlőjébe. Miután napi egy dénárban megegyezett a munkásokkal, elküldte őket a szőlőjébe. Amikor a harmadik óra körül is kiment, látott másokat is ott ácsorogni tétlenül a piactéren. Azt mondta nekik: ,,Menjetek ki ti is a szőlőbe, és ami igazságos, megadom majd nektek. Azok elmentek. Azután a hatodik és a kilencedik óra körül ismét kiment és ugyanígy tett. Mikor a tizenegyedik óra körül kiment és megint talált ott ácsorgókat, azt mondta nekik: Miért álltok itt egész nap tétlenül? Azt felelték neki: Mert senki sem fogadott fel minket. Erre azt mondta nekik: Menjetek el ti is a szőlőbe. Amikor beesteledett, a szőlő ura így szólt intézőjéhez: Hívd a munkásokat, és add ki nekik a bérüket, kezdve az utolsóktól az elsőkig. Jöttek azok, akik tizenegy óra körül kezdtek, és kaptak egy-egy dénárt. Mikor az elsők sorra kerültek, azt gondolták, hogy többet fognak kapni, de ők is csak egy-egy dénárt kaptak. Amikor megkapták, zúgolódni kezdtek a gazda ellen: Ezek az utolsók csak egy órát dolgoztak, és egyformán kezelted őket velünk, akik viseltük a nap terhét és hevét. Ő azonban így válaszolt az egyiküknek: Barátom! Nem vagyok veled igazságtalan. Nem egy dénárban egyeztél meg velem? Fogd, ami a tiéd, és menj! Én ennek az utolsónak is annyit akarok adni, mint neked. Vagy nem szabad azt tennem az enyémmel, amit akarok? Rossz szemmel nézed talán, hogy én jó vagyok? Így lesznek az utolsókból elsők és az elsőkből utolsók. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

A nyár vége felé, de még a fesztiválok idején járunk. Helyet kaphat a kereszténység ott, ahova az ifjúság kikapcsolódni megy? Az Ökumenikus Ifjúsági Iroda egyik kezdeményezése, hogy fiatalokat képeznek arra, hogy fesztiválokon, úgynevezett jelenlétmisszió keretében tegyenek tanúságot a hitükről. Hol vannak jelen? FEZEN, Szegedi Ifjúsági Napok és Ördögkatlan. Ez utóbbi fesztiválon meg is látogattuk a KözösPont fesztiválmissziós sátrat, Nagyharsány közepén. Már túl a Láthatatlan Színházon és a Szólj be a papnak beszélgetésen, az egyhetes program vége felé járva. A sátor idei tematikája, Jézus egyik legismertebb gyógyítása: a vérfolyásos asszony története volt. Hogy sikerültek a missziós kezdeményezések? Egy összművészeti fesztiválon, mint az Ördögkatlan, van nyitottság egy ilyen sátorra és a bibliai történetekre? Kenderes Ivett és Rezsnyák Dániel önkénteseket, valamint Szabó Levente egyetemi lelkészt kérdezi Gőbel Ágoston. Fotó: KözösPont sátor

Miért éppen Székesfehérvárt válasszuk augusztus 20-án? Mert ahol egykor királyokat koronáztak, ott az államalapítás ünnepe ma is páratlan élmény. Augusztus 23-ig egymást érik a történelmi programok, koncertek, középkori forgatagok és kulturális események a királyok városában. Mindeközben a belvárosi teraszok, múzeumok, helyi ízek és a nyári városi hangulat is gondoskodnak arról, hogy az augusztusi fehérvári látogatásból többnapos élmény legyen. A csúcspont természetesen augusztus 20. és a Koronázási Ünnepi Játékok. A Nemzeti Emlékhelyen augusztus 20-án, 21-én és 22-én koronázási szertartás idézi meg a magyar királyok koronázási liturgiáját. Augusztus 23-án Az Együtt a Koronáért című összművészeti produkciót mutatják be Vörösmarty Színház szervezésében. Székesfehérvár legjobban várt, országosan is ismert rendezvénysorozatának gazdag kínálatát sajtótájékoztató keretében mutatták be a szervezők. A föld sójában a Királyi Napok egymásra épülő egyházi és világi programjairól Spányi Antal megyéspüspök, Dr. Cser-Palkovics András polgármester, Szikora János rendező és Dolhai Attila színházigazgató beszél.

A Dunabogdányban működő egyesület a kistérség több településén fogyatékkal élők szociális támogatására alakult. A Támogató Szolgálat azoknak jelenthet megoldást, akik valamilyen fogyatékossággal élnek, de kis segítséggel saját otthonukban, önállóan tudják élni életüket. Szállítószolgálat, házi segítségnyújtás, megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, fejlesztő foglalkoztatás is a Vigyázz Rám! tevékenységének része. Illetve az Egyesület tájékoztatást nyújt a fogyatékossággal élőket megillető támogatások, járadékok megismeréséhez, az ügyintézés menetéhez.

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség szervezésében és a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola szakmai közreműködésével tartottak népzenei, néptánc- és kézműves tábort Csepében. A magyar állam támogatásával megvalósult rendezvényre csaknem 40 fiatal érkezett a vidékről, köztük számos környékbeli szórványtelepülésről. A gyermekek a hét folyamán hangszeres népzenét, nyírségi táncokat és hagyományos kézműves mesterségeket tanulhattak a tanoda oktatóitól. Nyíri Kata összeállítása.

Felolvassa: Papp János és Pápai Erika Hangmérnök: Horváth János Rendező: E. Román Kata

Mert hasonló a mennyek országa a házigazdához, aki korán reggel kiment munkásokat fogadni a szőlőjébe. Miután napi egy dénárban megegyezett a munkásokkal, elküldte őket a szőlőjébe. Amikor a harmadik óra körül is kiment, látott másokat is ott ácsorogni tétlenül a piactéren. Azt mondta nekik: ,,Menjetek ki ti is a szőlőbe, és ami igazságos, megadom majd nektek. Azok elmentek. Azután a hatodik és a kilencedik óra körül ismét kiment és ugyanígy tett. Mikor a tizenegyedik óra körül kiment és megint talált ott ácsorgókat, azt mondta nekik: Miért álltok itt egész nap tétlenül? Azt felelték neki: Mert senki sem fogadott fel minket. Erre azt mondta nekik: Menjetek el ti is a szőlőbe. Amikor beesteledett, a szőlő ura így szólt intézőjéhez: Hívd a munkásokat, és add ki nekik a bérüket, kezdve az utolsóktól az elsőkig. Jöttek azok, akik tizenegy óra körül kezdtek, és kaptak egy-egy dénárt. Mikor az elsők sorra kerültek, azt gondolták, hogy többet fognak kapni, de ők is csak egy-egy dénárt kaptak. Amikor megkapták, zúgolódni kezdtek a gazda ellen: Ezek az utolsók csak egy órát dolgoztak, és egyformán kezelted őket velünk, akik viseltük a nap terhét és hevét. Ő azonban így válaszolt az egyiküknek: Barátom! Nem vagyok veled igazságtalan. Nem egy dénárban egyeztél meg velem? Fogd, ami a tiéd, és menj! Én ennek az utolsónak is annyit akarok adni, mint neked. Vagy nem szabad azt tennem az enyémmel, amit akarok? Rossz szemmel nézed talán, hogy én jó vagyok? Így lesznek az utolsókból elsők és az elsőkből utolsók. Olvasmányok, ünnepek a liturgikus naptárban.

Itt élünk című műsorunkban ma a Cserépfalui Pince, bor, nótatúra és falunapra valamint a Tokaji Írótáborba látogatunk. Szerkesztő: Papp Péter Műsorvezető: Molnár András Zenei szerkesztő: Vasvári Bernadett

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendezte: E. Román Kata

„…az irodalom menedéknek kiváló. Életnek már nem annyira.” Ez egy hangsúlyos mondat Bene Zoltán József Attila-díjas író szeptemberben megjelenő könyvének bevezetőjéből. „Az esztétikum súlya” című kötet esszéket és recenziókat fűz egybe azzal a céllal, hogy az olvasással megőrizzünk, közösségi tapasztalattá és egyben személyes sorssá tegyünk valamit, ami amúgy talán megfoghatatlan. Nagy György András interjúja. Lehet-e a képből szöveg?! A válasz nem egyszerű - de ilyesmi történt Ruszthi-Horváth Eszter grafikus-illusztrátorral is, amikor mesekönyvírásra adta a fejét. Innen viszont már természetesen az sem volt lehetetlen, hogy megalkosson egy szuperhőst, aki egyébként egy teljesen hétköznapi gyerek. A szerző Zsoldos Szilviának is mesélt. Hogy áll a katonai muzsikusoknak a mesemelódia vagy a gyereknek tartott hangszerbemutató? A Virágkarnevál hetében ez is kiderül Debrecenben. A helyőrségi zenekartól persze nem annyira távoli ez a szerepkör sem. Mikos Ákos Kovács Róbert századossal az együttes karnagyával beszélgetett.

Berecz András pályája nehezen sorolható egyetlen műfajba. Mesél, énekel, fordít, elemez és tanít, miközben évtizedek óta járja azokat az utakat, ahol történetek, dallamok és emberi sorsok találkoznak. Gyűjtőmunkája és előadói tevékenysége határon innen és túl is visszhangra talált, színpadokon, tantermekben és közösségi terekben egyaránt. Az elmondott történetek mögött mindig ott van a figyelem és a hallgatás gyakorlata, a nyelv pontos használata és az a törekvés, hogy a régi történetek ma is érthető módon szólaljanak meg. Ez az út nem lezárt történet, hanem folyamatos párbeszéd múlt és jelen között. Fotó: MKR

A szentek a rajzfiókból című sorozatunkban az Árpád házi szentekre emlékezünk . Róluk több falképmásolatot őríz a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ. Kovács Gergely művészettörténésszel, a tervtár munkatársával beszélgetünk. (Fotó: Szent István, MÉMMDK)

A madarak urbanizációja érdekes, izgalmas jelenség, és oka éppen maga az ember, aki hol örül neki, hol pedig bosszankodik miatta. Pánik vagy háború helyett azonban érdemes józanul körüljárni a problémát, és meghallgatni a szakembereket is. Az MME és a Madárbarát Települések Országos Szövetsége Újbuda önkormányzatával karöltve Varjúkonfliktusok kezelése címmel minikonferenciát rendezett Tavaly októberben önkormányzati szereplők, biológus kutatók, és természetvédelmi szakemberek részvételével. Ki lehet-e tessékelni a varjakat a városból, ha igen, miért nem, és hogyan engedjünk okosan, hogy ne szenvedjünk szamár módra. A probléma most is aktuális. A Kerengőben a konferencián készült riportösszeállításunkat hallhatják.