Műsorújság

Pénteken mutatták be a Weöres Sándor Színházban Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényéből készült musicalt. Geszti Péter és Dés László darabját Réthly Attila állította színpadra. Az előadás különlegessége, hogy a Weöres Sándor Színház társulati tagjai mellett a Színművészeti Egyetem végzős hallgatói is játszanak benne. Október a látás hónapja. Szemünk egészségéről kérdezzük Kovács György optometristát és Barta Ágnes szemész szakorvost.

Székesfehérvár 15. püspökére, Prohászka Ottokárra emlékeztek születése 162. évfordulóján a főpásztor emlékére épített templomban. A szentmisében az egyházmegye megjelent papságával, Spányi Antal megyés püspök emlékezett meg püspökelődjéről. Az évforduló alkalmából megemlékezett Prohászka püspök megpróbáltatásokkal teli időszakairól, többek között a Tanácsköztársaság idejéről. Mózessy Gergely, gyűjteményigazgató, püspöki levéltáros ez elmúlt esztendőben írt tanulmányt a száz éve történt eseményekről, amelynek kapcsán azt vizsgálta, hogy Fehérvár egykori főpásztora, hogyan tekintett a Tanácsköztársaság időszakára. Spányi Antal püspököt és Mózessy Gergely egyháztörténészt Berta Kata kérdezte.

Az apa @Pesti Színház Szombat este hét órakor új színházi bemutatót tartanak a Pesti Színházban. Florian Zeller Az apa című, az időskori demencia problematikáját körüljáró, Molière-díjas drámájának főszerepében Kern Andrást láthatjuk. Az előadás rendezőjével, Valló Péterrel beszélgetünk. Összetartozunk - A Trianon előtti Magyarország rajzban elbeszélve @MNG A Magyar Nemzeti Galéria legújabb kiállítása közel 60 alkotást mutat be "Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben" című, a 19. század végén és a századfordulón megjelent kiadványsorozat illusztrációi közül. A kiállítás mellett a Galéria tudományos főigazgatóhelyettese, Szűcs György beszél a nemrégiben felújított Kisszebeni főoltárról is Farkas Éva kollégámmal. Dalszerzők Napja 2020 "Szerzők nélkül dalok sem lennének" - ez a mottója idén a Dalszerzők Napjának, melyet október 16-án, azaz most pénteken tartanak. Az Artisjus kezdeményezéséről Deme Zsófiával, a jogvédő szervezet senior kommunikációs munkatársával beszélgetünk. A téma iránt bővebben érdeklődőknek ajánljuk a www.kosziadalt.hu weboldalt Fotó: Dömölky Dániel, mng.hu, Artisjus

A szombathelyi Reismann család legismertebb tagjáról, a világhírű fotóművészről, Reismann Jánosról Kincses Károly fotótörténész emlékezik meg. Bemutatjuk a Globális kihívások - lokális válaszok című, a koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi hatásairól született egyetemi kiadványt, amelybe 42 kutató írt tanulmányt. Megismerhetik a Savaria Egyetemi Központ különleges lepkekertjét, amely már csak néhány hétig látható.

Vogl Gáspár (1923-1991) az ausztriai Feldkirchben lépett be a Jézus Társaságába, a noviciátus után visszatért Magyarországra. 1948–50 között a Manrézában volt másodszakács. A szétszóratás után 1950–2-ben Kaposváron, 1952–76 között a Központi Szemináriumban, 1976–90 között pedig Rómában, a Germanicumban dolgozott szakácsként. 1991-ben a hódmezővásárhelyi újonnan nyílt noviciátusban volt szakács. A Kárpátia Étterem és a Hotel Astoria konyhafőnöke volt az 1960-as években. A jezsuiták Párbeszéd Házának egyik termét róla nevezték el....

Hendi Péter a múlt század hatvanas éveiben hagyta el Magyarországot, először Svédországban, azután Svájcban telepedett le. Ma felváltva a francia Júrában és Budapesten él. Ez alkalommal éppen Finnországból érkezett haza, ahová egy műfordítói ösztöndíj szólította. Regényei, elbeszélései, mondhatni életmű-kiadásának darabjai a L'Harmattan Kiadónál jelennek meg. A legutóbbi a tavalyi Ünnepi Könyvhéten látott napvilágot, a címe: A baleset hetedik áldozata. Két kisregényt tartalmaz, az elsőt 19 évesen Budapesten, a másodikat 32 esztendősen Genfben alkotta. Prózatechnikai "újítása", hogy néhány művét egyes szám második személyben írja. Szarkasztikus, laza személyiség, élmény vele találkozni.

I/ Nem tudom, létezik-e hasonló szerveződés a nagyvilágban, mint a Három királyfi, három királylány. Létrehozója Kopp Mária pszichológus, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének alapító igazgatója volt, aki így foglalta össze a célokat: "A népmesékben mindig a harmadik királyfi vagy királylány menti meg az öreg királyt, az országot. A mai demográfiai helyzetben nagy szükség volna arra, hogy megszülethessenek a kívánt, tervezett gyerekek." II/ Az Országház építése és művészete címmel jelent meg egy monográfia, mely talán az eddigi legrészletesebb mű a témában. A laikus számára elképzelni is nehéz, hogy a 19-20. század fordulójának technikai színvonalán hogyan lehetett ilyen színvonalon létrehozni egy ilyen épületet. Még nem volt betonpumpa, nem voltak óriás daruk, pláne nem 3D-s tervezés. És a mű elkészült.

Borcsa Imola: Pár lépés

Az apa @Pesti Színház Szombat este hét órakor új színházi bemutatót tartanak a Pesti Színházban. Florian Zeller Az apa című, az időskori demencia problematikáját körüljáró, Molière-díjas drámájának főszerepében Kern Andrást láthatjuk. Az előadás rendezőjével, Valló Péterrel beszélgetünk. Összetartozunk - A Trianon előtti Magyarország rajzban elbeszélve @MNG A Magyar Nemzeti Galéria legújabb kiállítása közel 60 alkotást mutat be "Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben" című, a 19. század végén és a századfordulón megjelent kiadványsorozat illusztrációi közül. A kiállítás mellett a Galéria tudományos főigazgatóhelyettese, Szűcs György beszél a nemrégiben felújított Kisszebeni főoltárról is Farkas Éva kollégámmal. Dalszerzők Napja 2020 "Szerzők nélkül dalok sem lennének" - ez a mottója idén a Dalszerzők Napjának, melyet október 16-án, azaz most pénteken tartanak. Az Artisjus kezdeményezéséről Deme Zsófiával, a jogvédő szervezet senior kommunikációs munkatársával beszélgetünk. A téma iránt bővebben érdeklődőknek ajánljuk a www.kosziadalt.hu weboldalt Fotó: Dömölky Dániel, mng.hu, Artisjus

I/ Nem tudom, létezik-e hasonló szerveződés a nagyvilágban, mint a Három királyfi, három királylány. Létrehozója Kopp Mária pszichológus, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének alapító igazgatója volt, aki így foglalta össze a célokat: "A népmesékben mindig a harmadik királyfi vagy királylány menti meg az öreg királyt, az országot. A mai demográfiai helyzetben nagy szükség volna arra, hogy megszülethessenek a kívánt, tervezett gyerekek." II/ Az Országház építése és művészete címmel jelent meg egy monográfia, mely talán az eddigi legrészletesebb mű a témában. A laikus számára elképzelni is nehéz, hogy a 19-20. század fordulójának technikai színvonalán hogyan lehetett ilyen színvonalon létrehozni egy ilyen épületet. Még nem volt betonpumpa, nem voltak óriás daruk, pláne nem 3D-s tervezés. És a mű elkészült.

Amikor folytatjuk az 1921 és 1976 között élt, legendás magyar zongoraművész, Anda Géza díjnyertes kölni rádiófölvételeinek bemutatását, lehetetlen nem gondolni arra, hogy az 50-es évek közepén rögzített fölvételeken a romantikus zongoramuzsika két, meglehetősen eltérő karakterű zeneszerzője, Schumann és Chopin került egymás mellé. Frederyk Chopin opus 28-as Prelűdjeinek ma fölhangzó hét darabja nem csupán a pasztelles Chopin-felvételek mellé állít egy megfontolásra érdemes, eltérő olvasatot. Anda Géza briliáns játéka a Chopin lírája mögött meghúzódó zenei logikára is ráirányítja a figyelmet. A Prelűdöket követően Anda Géza Chopin opus 25-ös etűdciklusának első hét szerzeményét játssza,