Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora. Felolvassa: Papp János. Hangmérnök: Horváth János. Szerkesztő: Tar Éva. Rendező: Sárospataki Zsuzsanna. (30/18.)
A katonai pálya előnyeit sorolja, és az Acélkocka programra hívja fel a figyelmet Ferge László, a 12. katonai igazgatási és érdekvédelmi iroda vezetője. ű
Még december elején Lengyelországban találkozott a rock and roll mezőnyének színe-java. A Világkupa versenyen tíz nemzet legjobb versenyzői léptek parkettre. A vasi színeket - a magyar válogatott tagjaként - Lakicsné Haramia Nikolett és Lakics Zoltán páros képviselte.
Közéleti beszélgetések
Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina
1. Szent II. János Pál pápa 1992-ben kezdeményezte, hogy február 11., a Szűzanya első Lourdes-i jelenésének napja legyen a betegek világnapja. A világnap célja, hogy "Isten egész népe kellő figyelmet szenteljen a betegeknek, segítse elő a szenvedés megértését". Vojcek László főorvossal, a Magyar Katolikus Karitász Orvosmissziójának vezetőjével Pécsi Krisztina beszélget.
2. A Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban február 6-án nyitották meg a Salföldi Műhely kiállítását, amelyről Korényi Dalmával, a műhely alapítójával, a nyári szövőtáborok szervezőjével és Nagy-Pölös Andrea néprajzkutató múzeológussal, a kiállítás kurátorával beszélget Sallai Éva. (foto: www.salfold.hu, https://hagyomanyokhaza.hu)
Rangos elismeréseket kapott Horváth Ferenc, a zalegerszegi Fightingsport Hungary Kick- és Thai-box Sportegyesület vezetője.ű
A bizonyítványosztás ismét ráirányítja a figyelmet a szülő és az iskolás gyermeke közötti kommunikációra. Erről a témáról Éger Csaba pszichológust kérdezzük.
Irány az egyetem 2020! A program részleteiről Kajári Attilát, a Zalegerszegi Tankerületi Központ vezetőjét kérdezzük.
Váradi Szabó Johannával, a szombathelyi ferences plébánia baba-mama klubjának vezetőjével az egri lelkipásztori napokon Szerdahelyi Csongor beszélgetett.
kulturális paletta
Szerkesztő: Egri Bálint | Zenei szerkesztő: Csiba Lajos
Témák: A Lámpaláng zenekar bemutatkozó albuma (Tóth Orsi) | Gulliver utazása @Pesti Magyar Színház (Szabó K. István) | Szubjektív Oscar-kibeszélő Deák Kristóffal
Lámpaláng zenekar
Többnyire kortárs költők verseit zenésíti meg ma megjelenő, Rejtettelek sokáig című bemutatkozó albumán a Lámpaláng zenekar. Az album megjelenéséhez öt állomásos lemezbemutató koncertturné is kapcsolódik, erről is beszélgetünk a zenekar énekes-alapítójával Tóth Orsival.
Gulliver utazása @Pesti Magyar Színház
A Pesti Magyar Színház legújabb, az ifjúságnak szánt előadása Jonathan Swift híres műve, a Gulliver utazásai, ami a színházban Gulliver utazása címen fut. Hogy milyen módon látogat el Gulliver Liliputba, majd az óriások földjére, aztán Laputába és végül a Nyihahák országába, arról kollégám, Farkas Éva kérdezi az előadás rendezőjét, Szabó K. Istvánt.
Szubjektív Oscar-kibeszélő - Deák Kristóffal
Vasárnap, magyar idő szerint hajnali kettő órakor kezdődött a 92. Oscar-díjátadó. A három évvel ezelőtt a legjobb rövidfilm kategóriájában Oscar-díjas Mindenki című rövidfilm rendezője otthonában követte a gála közvetítését, sőt online, valós időben kommentálta is a történteket... Deák Kristófot telefonon kerestük fel, és a díjátadó szubjektív értékelésére kértük!
A műsorban elhangzó zenék listája (a Lámpaláng zenekar Rejtettelek sokáig című albumáról):
- Lámpaláng: Minden vers (szöveg: Ernst Ferenc)
- Lámpaláng: Kócos kis vers a reggelekről (szöveg: Péteri Judit)
- Lámpaláng: Rejtettelek (szöveg: József Attila)
- Lámpaláng: Megkapott, percnyi (szöveg: Péteri Judit)
mesés irodalom
ifj. Gaál Mózes: Mildi meséi
Felolvassa: Pápai Erika
Hangmérnök: Horváth János
Zenei szerkesztő: Dévény Mária
Rendező: E. Román Kata
Szerkesztő: Varga Andrea (18/18.)
mesés irodalom
ifj. Gaál Mózes: Mildi meséi
Felolvassa: Pápai Erika
Hangmérnök: Horváth János
Zenei szerkesztő: Dévény Mária
Rendező: E. Román Kata
Szerkesztő: Varga Andrea (18/18.)
kulturális paletta
Szerkesztő: Egri Bálint | Zenei szerkesztő: Csiba Lajos
Témák: A Lámpaláng zenekar bemutatkozó albuma (Tóth Orsi) | Gulliver utazása @Pesti Magyar Színház (Szabó K. István) | Szubjektív Oscar-kibeszélő Deák Kristóffal
Lámpaláng zenekar
Többnyire kortárs költők verseit zenésíti meg ma megjelenő, Rejtettelek sokáig című bemutatkozó albumán a Lámpaláng zenekar. Az album megjelenéséhez öt állomásos lemezbemutató koncertturné is kapcsolódik, erről is beszélgetünk a zenekar énekes-alapítójával Tóth Orsival.
Gulliver utazása @Pesti Magyar Színház
A Pesti Magyar Színház legújabb, az ifjúságnak szánt előadása Jonathan Swift híres műve, a Gulliver utazásai, ami a színházban Gulliver utazása címen fut. Hogy milyen módon látogat el Gulliver Liliputba, majd az óriások földjére, aztán Laputába és végül a Nyihahák országába, arról kollégám, Farkas Éva kérdezi az előadás rendezőjét, Szabó K. Istvánt.
Szubjektív Oscar-kibeszélő - Deák Kristóffal
Vasárnap, magyar idő szerint hajnali kettő órakor kezdődött a 92. Oscar-díjátadó. A három évvel ezelőtt a legjobb rövidfilm kategóriájában Oscar-díjas Mindenki című rövidfilm rendezője otthonában követte a gála közvetítését, sőt online, valós időben kommentálta is a történteket... Deák Kristófot telefonon kerestük fel, és a díjátadó szubjektív értékelésére kértük!
A műsorban elhangzó zenék listája (a Lámpaláng zenekar Rejtettelek sokáig című albumáról):
- Lámpaláng: Minden vers (szöveg: Ernst Ferenc)
- Lámpaláng: Kócos kis vers a reggelekről (szöveg: Péteri Judit)
- Lámpaláng: Rejtettelek (szöveg: József Attila)
- Lámpaláng: Megkapott, percnyi (szöveg: Péteri Judit)
Ez volt a XX. század
Szerkesztő: Pál Amanda
György Sándor, történész
Rejtő Jenő regényébe illő jelentek zajlottak Cattaróban 1918. februárjának elején. A Monarchia matrózai közül fellázadtak: kezdetben abszurd, később véres jelenetek játszódtak le a tengerészek között. A pár napos felkelés később bolsevik megmozdulásként került a történelmi emlékezetbe. MI történt valójában? Idővel miért volt fontos, hogy vörös megmozdulásként beszéljünk az eseményekről? Erről beszélgettünk György Sándor történésszel, a NEB kutatójával.
A ma este fölhangzó, 1956-ban és húsz évvel korábban, 1936-ban rögzített fölvételeken a két világháború közötti korszak ünnepet zongoraművésze, Elly Ney játszik Beethovent. Elsőként a költői elnevezése okán különösen népszerű cisz-moll, úgynevezett Holdfény-szonátát, amely az opus 27-es füzet második darabja. 1802-ben keletkezett, és bár Beethoven nem tett említést semmiféle holdfényről a szonáta első kiadásában, ám tény, hogy csakugyan a romantikus allúziók felé tárta ki az értelmezés kapuit, amikor ""quasi una fantasia"", azaz fantáziaszerű jelzőt tüntetett föl a szerzemény élén.
Beethoven úgynevezett Holdfény-szonátája után Elly Ney az F-dúr Andante favorit játssza. A kompozíció 1803 és 1804 között keletkezett, és Beethoven eredetileg a Waldstein-szonátába szánta. Címe pedig arra utal, hogy a szerzemény, a komponista előadásában nagy tetszést aratott a bécsi zenei szalonokban.
