Kerengő

Lopes-Szabó Zsuzsa egy személyes életrajzi könyvben állít emléket édesapjának, Szabó Gyuri bácsinak, a bükki füvesembernek, aki 1928. április 15-én született és 2022. december 4-én hunyt el. A szerző reméli, hogy az olvasók átérzik majd azt az életörömöt, amit édesapja sugárzott. A könyvben szereplő fotókon és családi anekdotákon keresztül nem csupán a huszadik század által kijelölt rögös életutat, hanem apjának a történelmi viharok ellenére is békés, derűs és kitartó személyiségét is bemutatja. Az ő példája inspirálta arra, hogy bátran vállalja és tovább vigye édesapja hagyományait, értékeit.
Szabó Gyuri bácsitól sok bölcs tanácsot hallhattunk, olvashattunk, amelyeknek köszönhetően jobban megismerhettük a gyógynövényeket, és jobban vigyázunk az egészségünkre.
Lánya, Lopes-Szabó Zsuzsa: Apám, a füvesember- Szabó Gyuri bácsi a gyógyfüveken túl című, áprilisban megjelent könyvében többek között kiemeli: "Mit tanít nekünk az ő példája? Hogy nyugdíj után is el lehet kezdeni egy egész más tevékenységet, amiben öröme telik az embernek, és azt akár sikerre is lehet vinni. Meg lehet-e tanulni az öregedés művészetét? Nem hiszem, hogy apám valaha elgondolkozott azon, hogy hogyan kéne megöregedni – hiszen ő soha nem öregedett meg.”
(fotók: www.gyorgytea.hu és http://lopesszabozsuzsa.com)

20 éves születésnapját ünnepli Pünkösdkor rádiónk, a Magyar Katolikus Rádió. Az ünnep kapcsán Veres Andrással, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökével, győri megyéspüspökkel beszélgetünk.

1.Anthony Blinken amerikai külügyminiszter kedden váratlanul Kijevbe utazott. Vasárnap pedig – szintén meglepetésre – az ukrán elnök felesége, Olena Zelenszka látogatott Szerbiába, a delegációban ott volt az ukrán külügyminiszter is. Mi az oka a hirtelen viziteknek? Van-e esély béketárgyalások megkezdésére a közeljövőben; és - bár az idén esedékes elnökválasztás elmaradt keleti szomszédunknál, lehet-e tudni, mennyire támogatja még az ukrán lakosság Volodimir Zelenszkijt? Vendégünk Íjgyártó István korábbi kijevi nagykövet, a Magyar Külügyi Intézet főtanácsadója.

2. Röviden visszatekintünk az áprilisban Budapesten megrendezett nagyszabású nemzetközi konzervatív politikai fesztiválra, találkozóra, a CPAC Hungaryra – az esemény főszervezőjével Szánthó Miklóssal, az Alapjogokért Központ főigazgatójával beszélgetünk.

Mi lenne, ha 2050-ben több madár-, hal- vagy növényfaj élne Magyarországon? Nagyobb, egészségesebb erdőkben sétálhatnánk? Nagyobb vízkészlettel rendelkeznénk hazánkban akár szárazság idejére is?
Az európai élőhelyek több, mint 80%-a rossz állapotban van. Emiatt az Európai Bizottság javaslatot tett egy természet-helyreállításáról szóló jogszabályra, amely célja, hogy az unió 2050-ig helyreállítsa az összes rossz állapotú szárazföldi és tengeri ökoszisztémáját. Ez érinti az erdőket, folyókat, tavakat, korábban lecsapolt lápok visszaállítását, a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének javítását. Bár márciusbanaz Európai Parlament elfogadta rendelet szövegét, amit az utolsó pillanatig a magyar kormány is támogatott, ám néhány nappal a végső döntés előtt Magyarország mégis megváltoztatta az álláspontját. Miért lenne fontos az élőhelyek visszaállítása, mik az új törvény esetleges buktatói, és van-e még remény az ambiciózus terv megvalósulására?

30 éves a Katolikus Karitász budapesti RÉV Szenvedélybeteg-segítő szolgálata. Tóth Balázzsal, az intézmény vezetőjével beszélgetünk.

Fábián Éva Martin György- és Liszt Ferenc-díjas népdalénekes, mesemondó, óvodapedagógus, az Óbudai Népzenei Iskola tanára, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja. Előadásain a bukovinai székelyek hagyományait, különleges tájnyelvét, szokásait, énekeit, meséit mutatja be gyermekek, pedagógusok és az érdeklődők számára.
Mai műsorunkban kisgyermekkoráról, meghatározó élményeiről, többek között a Tolna megyei Györében, az édesapja kis szabóműhelyében elhangzott történetekről, mesékről, az élőszavas mesemondás hagyományának őrzéséről és továbbadásáról, a Hagyományok Házában tartott tanfolyamok jelentőségéről beszélgetünk.
(fotók: https://hagyomanyokhaza.hu)

A Nemzeti Parasztpárt, a magyar agrárpárt 85 éve alakult, 1939 június 29-én. Bázisa hagyományosan az ország keleti részében volt, főleg az Alföld szegényparasztjai. A párt egyik politikusa Kovács Imre a két világháború közti népi mozgalom kiemelkedő alakja, Salamon Konrád történésszel beszélgetünk.

1. Három állomásos turnéra érkezett Európába a kínai elnök. Hazánkon kívül Franciaországot és Szerbiát is meglátogatta. Miért jött? Miért épp ebbe a három országba? Milyen geopolitikai jelentősége van a látogatásnak?
Szakértőnk Salát Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

2. Az uniós tagság szerepe a magyar gazdaságban: mennyire támaszkodunk az uniós tagságra és mennyire a konnektivitás-politika eredményeként létrejött kapcsolatokra? Mennyi a mozgásterünk abban, hogy mire költjük az uniós támogatásokat? Megbánták-e a britek a Brexitet? Mely ország járt pórul az uniós tagsággal? Ideológikus vagy pragmatikus az uniós gazdasági döntéshozatal?
Szakértőnk Philip Pilkington, a Magyar Külügyi Intézet vendégkutatója.

20 éves születésnapját ünnepli Pünkösdkor rádiónk, a Magyar Katolikus Rádió. Az ünnep kapcsán Veres Andrással, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökével, győri megyéspüspökkel beszélgetünk.

Lopes-Szabó Zsuzsa egy személyes életrajzi könyvben állít emléket édesapjának, Szabó Gyuri bácsinak, a bükki füvesembernek, aki 1928. április 15-én született és 2022. december 4-én hunyt el. A szerző reméli, hogy az olvasók átérzik majd azt az életörömöt, amit édesapja sugárzott. A könyvben szereplő fotókon és családi anekdotákon keresztül nem csupán a huszadik század által kijelölt rögös életutat, hanem apjának a történelmi viharok ellenére is békés, derűs és kitartó személyiségét is bemutatja. Az ő példája inspirálta arra, hogy bátran vállalja és tovább vigye édesapja hagyományait, értékeit.
Szabó Gyuri bácsitól sok bölcs tanácsot hallhattunk, olvashattunk, amelyeknek köszönhetően jobban megismerhettük a gyógynövényeket, és jobban vigyázunk az egészségünkre.
Lánya, Lopes-Szabó Zsuzsa: Apám, a füvesember- Szabó Gyuri bácsi a gyógyfüveken túl című, áprilisban megjelent könyvében többek között kiemeli: "Mit tanít nekünk az ő példája? Hogy nyugdíj után is el lehet kezdeni egy egész más tevékenységet, amiben öröme telik az embernek, és azt akár sikerre is lehet vinni. Meg lehet-e tanulni az öregedés művészetét? Nem hiszem, hogy apám valaha elgondolkozott azon, hogy hogyan kéne megöregedni – hiszen ő soha nem öregedett meg.”
(fotók: www.gyorgytea.hu és http://lopesszabozsuzsa.com)